A Vénuszt vastag felhőtakaró borítja, ezért a felszínét optikai távcsövekkel nem látjuk. A fenti képet a Mariner-10 űrszonda készítette 1974-ben.

A szovjet Venyera-14 küldte ezt a panorámaképet a Vénusz felszínéről.
Megállapította, hogy a felszíni légnyomás mintegy 100 atmoszféra, a hőmérséklet pedig közel 500 C fok.

A japán Akacuki (más néven Venus Climate Orbiter - VCO) szonda (2010. - 2024.) készítette 2015-ben, az UV tartományban.

A Földről tekintve a Vénusz mérete másfél éves periódussal erősen változó. Mivel a földpálya sugara 150 millió km, a Vénuszé pedig 108 millió km, a legkisebb Föld-Vénusz távolság 42 millió a legnagyobb 258 millió km. Ebből adódóan a méretváltozás mintegy 6-szoros.

A Földről tekintve a Vénusz mindig a Nap közelében található, 47 foknál jobban nem távolodhat attól el.

A Vénusz Földtől való távolsága, ennek következtében mérete, valamint megvilágított oldalának láthatósága (fázisa) folyamatosan változik, ezért a fényessége is nagy különbségeket mutat. Az ábra a Naptól való kitérés függvényében mutatja a fényesség változását.

A Vénusz 243 éves ciklussal áthalad a Nap előtt. Két Vénusz-átvonulás 8 évenként követi egymást, utánuk viszont 121,5 illetve 105,5 éves szünet következik. Szerencsések vagyunk, hogy 2004-ben és 2012-ben is részesei lehettünk ennek ritka eseménynek. A fenti montázst szakkörünk egyik tagja készítette a TELAPO főműszerével készített felvételei alapján.
A Vénusz-átvonulás jelentőségét az adja, hogy segítségével ki lehetett számolni a Nap-Föld távolságot. Az 1769-es átvonulás megfigyelésére szervezett expedíció tagja volt a Fejér megyei Tordason született Sajnovics János is. További részletekről az általunk is megfigyelt 2012-es átvonulásra készített ismertetőnkből lehet tájékozódni