1995. október 28-án Székesfehérváron rendezték meg a Szkeptikusok első országos találkozóját. Gyakran hallunk olyan jelenségekről, érdekes esetekről, melyeknek sokan természetfeletti vagy földön kívüli eredetet tulajdonítanak. A Szabadművelődés Házában ezen a napon végre tudományos igénnyel, de népszerű formában járták körbe a vitatott kérdéseket.

Miért pont Fehérváron?

A székesfehérvári csillagászok kezdeményezését A Szabadművelődés Háza karolta fel és különböző tudományos szervezetekkel együtt valósította meg. A helyszín kiválasztásához az is hozzájárult, hogy James Randi, a világhírű amerikai bűvész által alapított díj eddigi nyertesei is városunkból kerültek ki. Mindkét alkotás rávilágtott arra, hogy az emberi hiszékenységet mennyire könnyű meglovagolni.

A Találkozó célja

Az ufológusok szinte minden héten szenzációs bejelentésekkel lepnek meg bennünket. A médiák nagy részét (tisztelet a kivételnek) ellepik a legújabb csodaszerekről, intelligens plazmagömbökről, örökmozgókról szóló hírek, így a valódi tudomány számára alig jut hely vagy műsoridő. A baj - mintahogy Magyari Béla egy rádióintejúban ki is fejtette - az, hogy a fiatalok csak ezekről értesülnek, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. A ufó és egyéb „szakértők" - legalábbis a sajtóban megjelent információk szerint szerint - már megoldottak minden problémát, tehát „hivatalos tudományra" valójában nincs is szükség. Az a furcsa helyzet állt elő - mondta dr. Almár Iván a SETI- programmal kapcsolatban - , hogy a tudomány olyasmit keres, amiről az utca embere azt hiszi, már régen megtaláltuk. A mai fiatalok valóban nincsenek irigylésre méltó helyzetben - hallhattuk Zombori Ottótól. Ha csak a sajtóban megjelent információk révén szeretne rájönni arra, mit szabad elhinni és mit nem. Az állítások többsége szerencsére ellentmond egymásnak, sokszor saját magának is, ennek azonban utána kellene gondolni. Az viszont fárasztó. Sokkal kényelmesebb elhinni valamit, ezt mutatja az a parajelenségekről szóló műsorok, kiadványok sikere. A néző (vagy olvasó) azt kapja, amire vágyik, minek erőltetné magát.

A találkozó tehát a kritikus gondolkodásra kívánta felhívni a figyelmet. Többen is hangoztatták előadásuk során: ne higyjük el mindazt, amit készen tálalnak elénk. Dr. Beck Mihály akadémikus szerint a tudományos kutatásnak előfeltétele az egészséges kétkedés. Boyle első munkájának például ez volt a címe: „A szkeptikus kémikus". Az üzleti alapokra fektetett tömegtájékoztatásban ma már mindent lehet. Így az emberek egy része vagy mindent elfogad vagy semmit. Ez ellen tenni kell, ezért jött létre a Tényeket Tisztelők Társasága és ezért van szükség a Találkozóhoz hasonló rendezvényekre.

Staar Gyula a szkeptikus társaságról szólva elmondta, hogy nem egy agresszív mozgalomról van szó. Nem lehet mindent megcáfolni, hanem tanulni, tanítani kell. Azokat a szellemi alapokat kell létrehozni, amitől az ember maga is el tudja dönteni a hallott információ valóságtartalmát.

Bencze Gyula a lépcsőház felmosásához hasonlította ezt a tevékenységet. Amikor már éppen végeznénk a takarítással, jön valaki és összemászkálja, úgyhogy kezdhetjük előről az egészet. Fárasztó dolog, de mocsokban nem lehet élni.

A program

Az egész napos találkozót Magyarits András, A Szabadművelődés Háza igazgatójának köszöntője után dr. Láng Hugó, Székesfehérvár alpolgármestere nyitotta meg. Sokak védelmében mondta el, hogy „már a régi görögök is" hajlottak a misztikumra, de tudták azt is, milyen jó üzlet. Nem véletlen a régi mondás: „Ha két madárjós találkozik, összenevetnek".

Elek Gyula a Technika Háza vezetője a MTESZ Fejér megyei Szervezete nevében üdvözölte a hallgatóságot és örömmel vette, hogy egy hagyományos kultúrális centrumban rendezik a Találkozót. Sajnos egyre gyakoribb - Székesfehérváron is van rá példa -, hogy művelődési házak olyan szervezeteknek adnak otthont, melyek célja sokkal inkább üzleti alapon végzett népbutítás, mint népművelés.

A délelőtti előadásokat Hudoba György vezette le. Bevezetőjében elmondta, hogy a probléma sokkal szélesebb körű, mint amivel itt ezen a napon foglalkozni tudnak. Társadalmi jelenségről van szó és minden tudománynak megvannak a maga áltudományai. Jellemző példákkal nap, mint nap találkozunk: hi-fi kenőcs, csodaszerek, fogyokúrás receptek, stb.) Az emberi gondolkodás alapjaival van baj. Az áltudományok érzelmi síkon fogják meg a közönséget, a tudomány az észhez szól. Hosszú távú eredményesség alapján lehet csak eldönteni minek van létjogosultsága, kinek van igaza. Ebben viszont csak a tudomány tud eredményeket felmutatni. Sokszor nem is igen lehet mit mondani a felvetődő kérdésekre, mert olyan jellegű problémákkal kell szembenézni, hogy mit csinál a szél, amikor nem fúj vagy milyen színű az elektron. Rosszul feltett kérdésre egy mondatban nem lehet válaszolni. Elmagyarázni pedig nem lehet - vagy nem hagyják - mondjuk egy rövid interjúban. Egy folyamat eredménye az, mire az ember megtanul jól kérdezni, alapok nélkül nem megy.

A bevezető után Nagy Péter az emberi tudat manipulációját vizsgálta a kritikus fizikus - és kissé a pszichológus - szemével. Mindenki meggyőződhetett arról, hogy nap, mint nap manipulálnak bennünket, gondoljunk csak a reklámokra.

Dr. Almár Iván - a SETI közösséget is képveslte, amikor a földön kívüli civilizációk kutatásáról beszélt. Erről az emberek többségének az ufók jutnak eszébe. Az ufók világa tulajdonképpen a mi világunk tükre, vágyainkat, álmainkat testesítik meg. Egyfajta mitológiáról van szó, de sokszor jóval a XX. század előtti szellemi színvonal tükröződik bennük. Nincs arra tudományos bizonyíték, hogy itt jártak vagy itt járnának közöttünk. Ezt állítja a tudomány és nem mást. A SETI programban eddig 400 gyanús jelet sikerült regisztrálni, ebből 153-at kétszer is, de háromszor egyet sem. A 400-ból elég sok Naphoz hasonló típusú csillag környékéről érkezett. Elgondolkodtató azonban, ha valamikor valóban létrejön a Kapcsolat, nem fog akkora szenzációt kelteni, mint amennyit megérdemelne. Az emberek többsége ugyanis azt hiszi, az idegenek már régóta itt vannak közöttünk. A tömegtájékoztatás sok probléma forrása. Ha a sajtóban megjelenik egy hír egy azonosítatlan objektumról és valóban utánajár valaki, akkor is hetekre van szükség, mire kiderül az igazság. Ez azonban már nem érdekli a szerkesztőket, hiszen akkor már új szenzációval vannak elfoglalva. Így az emberekhez nem jut el a cáfolat. (Néhány évvel ezelőtt egyik napilapunk mellékletben foglalkozott a KFKI izotóptermelő reaktorának leleplezésével, mely - az újság állítása szerint titokban működött. A lap munkatársa - állítólag - tűzoltónak álcázta magát, mivel csak így tudott az objektum közelébe férkőzni és felvételeket készíteni. Az ügy már csak azért is hajmeresztő, mert az pl. az Élet és Tudomány is sokat foglalkoztak a reaktorral és termékeivel. Dr. Sas Elemér megírta ugyan, hogy ő annak idején a reaktor közvetlen közeléből magyarázta az izotópok jelentőségét az Iskolatévé adásaiban teljesen nyilvánosan. Írását közölték is - de apróbb betűkkel szedve és sokkal kisebb terjedelemben, mint a „szenzációs leleplezést".)

A következő előadást a Tertia Kiadó képviseletében Tamás Zsuzsa vezette be. Ponori Thewrewk Aurél fél évszázados kutatói munka után megjelent könyvének témáiból válogatott, amikor a Bibliában leírt csodákról és azok földközeli magyarázatáról beszélt.

Magyari Béla és Schuminszky Nándor „valódi", és többé-kevésbé közismert ufófelvételekkel ismertette meg a hallgatóságot. Nem először és nem utoljára firtatták az előadók az újságírók felelősségét (vagy inkább felelőtlenségét) az olyan, nyilvánvalóan hamisított képekkel kapcsolatban, mint pl. a Hold túlsó oldalán található 80 km átmérőjű krátert kitöltő amerikai bombázóról készült.

Az ebédszünet után dr. Bencze Gyula következett, aki James Randi oroszországi utazásának tapsztalatairól szóló filmet kommentálta. Előtte azonban elmesélt egy történetet az intelligens plazmagömbökről és a róluk szóló Objektív tömegtájékoztatásról. A kutatómérnökké „előléptetett" fizikus véleményét 40 hosszú másodpercig sugározták, míg a „szakértők" számára mindössze a műsor többi része maradt.

Dr. Lukács Béla arra a kérdésre kereste a választ, létezhetnek-e olyan jelenségek, melyekre nem érvényesek a Természet törvényei. Érdekes előadásában néhány költői kérdést is feltett. Mégiscsak léteznek boszorkányok, hiszen egyházuk be van jegyezve. Akkor viszont igazuk volt azoknak, akik szerint rontást hoznak az emberre? Nem ártana a boszorkányüldözéseket felújaítani, mielőtt baj történik? Természettudományos érvekkel nem óhajtotta cáfolni azt, hogy meg lehet jósolni a jövőt, közgazdasági érvei azonban voltak. Ha valaki valóban látja a jövőt, akkor nem fog ezer forintot elkérni alkalmanként a pácienstől, hanem kitölt egy lottószelvényt vagy elmegy brókernek. Kevesebb munkával több pénzt kereshet. (Ha arra hivatkozik, hogy segíteni akar az embereken, akkor vagy nem kér pénzt vagy mégiscsak kitölti a lottószelvényt és a nyereményt alapítványokba fekteti.) Lukács Béla után két Randi-díjas következett. Dallos Róbert a gabonakörök házi készítéséhez adott tanácsokat. A néhány évvel ezelőtti produkciót sokan máig sem emésztették meg, hiszen nemcsak búzát, hanem illúziókat is romboltak vele. Fűrész Gábor elmesélte, hogyan talált ufót - a szemeteskosárban. A nap végére Zombori Ottó került, aki hangulatos előadást tartott a megismerés problémáiról.

Staar Gyula és Beck Mihály a Természet Világa című folyóiratot, illetve a Tényeket Tisztelők Társasága és a lap kapcsolatát mutatta be. Az érdeklődők a nap folyamán megtekintehették a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálót is.

A zsúfolt ház előtt zajló előadások azt mutatták, van igény a tudományos ismeretekre, tehát a kezdeményezést folytatni kell.

T. Z.