A csillagda rövid története



A székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés több mint ötven évre visszatekintő történetét, azt hiszem, hogy nehéz lenne a teljesség igényével, minden apró részletet taglalóan leírni. Ez nem is célunk, megmaradunk annál, hogy honnan is indult és hogyan lett, a ma sokak által ismert, Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló.

Ezt a történetet 1957. október 4-én kell kezdeni. A SZPUTNYIK-1 fellövése az emberek tekintetét az ég felé fordította, gondolatait a csillagok közé repítette.

Az '50-es évek végén még nem volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak önálló csillagászati szakosztálya. Az egyre növekvő érdeklődést a fizika-szakcsoport keretein belül tevékenykedő tanárok elégítették ki, ismeretterjesztő előadások szervezésével és megtartásával. Név szerint: Futó László, Hajmási József, Harza László és Torma Károly. Hamarosan kiderült, hogy szükség lenne a városban egy csillagászati távcsőre, mellyel a nagyközönség számára lehetne bemutatókat tartani. 1960 őszén Hajmási József javaslatára Borbély Gábor - aki akkor a TIT megyei szervezetének titkára volt - igényelt egy 15 cm átmérőjű Newton rendszerű tükrös távcsövet, melyet 1961 tavaszán meg is kaptak. A MÁV Járműjavító egyik szocialista brigádja, letolható tetejű védőházikót készített a műszer részére. Hajmási József kapcsolatai révén, a József Attila Gimnázium tetején állították fel a távcsövet. 1961. december 17-én vasárnap délután 4 órakor dr. Kulin György csillagász avatta fel Székesfehérvár első csillagvizsgálóját, TIT Uránia Csillagvizsgáló néven.



Bemutató a 15 cm-es Newton távcsővel
a József Attila Gimnázium tetején

Rendszeresen tartottak előadás sorozatokat, melyre diákoknak 1 Ft-os belépőt, felnőtteknek 2 Ft-ost kellett váltaniuk. Hamarosan díjtalanná váltak a bemutatók és előadások. A "tarifán" azóta sem változtattunk. 1966 májusáig működött a gimnázium tetején a csillagda. A kialakult problémák miatt az Uránia vezetője Mayer Ferenchez, a Vidám Park igazgatójához fordult segítségért. Ő nem csak a terület legforgalmasabb helyét ajánlotta fel az új csillagvizsgáló megvalósítására, hanem védőházat is készíttetett a műszernek.

A 15 cm-es Newton távcső használata mellett egyre inkább szükségesnek érezte mindenki, hogy ezt a távcsövet egy nagyobb fénygyűjtő képességű eszközre kellene cserélni. 1963 nyarán a székesfehérvári Uránia vezetője Miskolcra utazott, és dr. Szabó Gyulától, az ottani csillagda vezetőjétől megkapta az ott működő 30 cm-es távcső dokumentációját. Az első elképzelések szerint 1965. április 4-én szerették volna átadni az új teleszkópot. A különféle nehézségek miatt az átadásra azonban csak 1967. szeptember 14-én került sor.

Megvalósult hát egy fél évtizedes álom, melynek eredményét ma is élvezhetik a csillagdába látogatók. A Vidám Park Ifjúsági Klubjában Róka Gedeon adta át a csillagda jelképes kulcsát Hajmási Józsefnek, a TIT Uránia Csillagvizsgáló akkori vezetőjének. A távcső alkatrészei és mechanikai elemei társadalmi munkában készültek el a következő vállalatok közreműködésével:

- Ikarus Karosszéria és Járműgyár Székesfehérvári Gyáregysége
- Könnyűfémmű
- MÁV Járműjavító Ü.V.
- Szerszámgépipari Művek Székesfehérvári Köszörűgépgyára
- Vas és Fémöntöde
- Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyára



Bemutató az óriáskerék mellett az új, 30 cm-es távcsővel

A főtükröt maga dr. Kulin György csiszolta, akiben a magyar amatőrcsillagászat megteremtőjét, az első Magyar Csillagászati Egyesület valamint a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre - később: Csillagászat Baráti Köre - megalakítóját tisztelhetjük. Kezei alól közel ezer távcsőtükör került ki a magyar amatőrök műszereibe.

Az új csillagászati műszer, óriáskerék melletti elhelyezését csak ideiglenes megoldásnak szánták. A '60-as évek második felétől a város vezetésénél többször napirenden volt a meglévő és működő Ifjúsági és Úttörőház helyett egy - a kor követelményeinek megfelelő - új épület létrehozása, ami többszöri halasztás után végül 1975. március 20-án nyílt meg, Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház néven.

Az átadás után ide költözött át a Székesfehérváron 1961 óta a TIT-klubban működő csillagász szakkör. Az Ifjúsági Házban a Csillagda külön helyiségekkel kezdte el működését; műszerszobával, fotólaborral, saját könyvtárral és előadó helyiséggel. (A rendszerváltozás utáni egyre nehezedő anyagi helyzetben is ugyanez, a közben "A Szabadművelődés Háza" névre változtatott intézmény biztosítja nekünk a helyet és a lehetőséget a Csillagda működéséhez.)

Ekkor azonban a tervezett kupola helyén még csak egy, a beázás ellen védő, kátránypapírral letakart lyuk volt. A csillagvizsgáló létrehozásában Pap László, a TIT megyei titkára, Benedek Lajos városi titkár és Vinkovics Dénes szaktitkár nagyon sokat segített. Csukovics Tibor a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály akkori titkárának közbenjárására Molnár Ferenc, a Videoton fiatal gépészmérnöke elkészítette a kupola tervét. 1977 elején a Könnyűfémműben elkészítették a 6 méter átmérőjű alumínium kupolát, a MÁV Járműjavítóban pedig legyártották a kupola fogadásához szükséges szegmensekből álló íves sínt. 1977. szeptember 16-án a város keleti és északi peremrésze fölött a Magyar Néphadsereg szállítóhelikoptere hozta a kupolát végleges helyére, és többszöri próbálkozás után sikeresen el is helyezte a viharos erejű szélben.



A Magyar Néphadsereg szállítóhelikoptere a helyére teszi a kupolát

Ezt megelőzően, már 1976 tavaszán a távcsövet szétszedték és átszállították az Ifjúsági Házba felújítás végett. 1977. december 9-én Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél adta át az új csillagdát. A megnyitó után kitüntetésben részesültek az építésben résztvevők, amit dr. Jeney Jenő, a TIT országos szervezetének főtitkárhelyettese nyújtott át.

1983 óta minden évben saját szervezésű csillagásztáborban vehettek rész szakkörösök. Az első húsz tábor megszervezése Nagy Rezső (azóta dr. Nagy Rezső) munkáját dicséri, aki a táborvezetői teendők ellátása mellett, a hétfői szakkör vezetője is. 2003-ban a 20. tábor után dr. Nagy Rezső ideiglenesen "nyugdíjba vonult" a csillagásztáborok megszervezéséből, és a hagyomány tovább vitelét Tanárki Tiborra és Németh Lászlóra bízta. A 2004-es csillagásztábor már az ő szervezésükkel zajlott le. A fiatalok lelkesedése azonban kevésnek bizonyult, családalapítás és munkahelyi követelmények kényszere mellett, igy a táborok szervezését ismét Nagy Rezsőnek kellett folytatni, aki végül is 2020-ban átadta a stafétabotot lányának, Nagy Zsófiának.

1984-ben Hudoba György (azóta Dr. Hudoba György, PhD) vette át a csillagda vezetését, és napjainkba is ő a csillagvizsgáló és egyben a pénteki szakkör vezetője is. A '80-90-es években három szakkör is működött Székesfehérváron hétfőn, szerdán és pénteken. Tavasszal és ősszel két-két hónapos időszakban, távcsöves bemutatóval várták az érdeklődőket. Persze ez nem jelenti azt, hogy azokat a látogatókat, akik bemutatási időszakon kívül érkeztek elküldték, mindig volt vállalkozó amatőrcsillagász ezeknek a bemutatóknak a megtartására.

1993-ban a csillagda felvette városunk szülöttének Terkán Lajosnak a nevét. 1993. december 6-án megjelent a csillagvizsgáló időszakosan megjelenő kiadványának az első száma TELAPO címmel. A főszerkesztő Trupka Zoltán lett, és ma is az ő gondozásában jelenik meg az újság. Pontosabban az "időszaki" kiadvány eddig 27 számot ért meg, azóta várjuk, hogy felébredjen csipkerózsika álmából. A TELAPO szerkesztősége két díjat is alapított: a TELAPO díjat és a KRAMPUSZ díjat.

1996 tavasza óta évente több alkalommal a székesfehérvári csillagászok saját szervezésű észlelőhétvégéken vesznek részt Ráktanyán, a Bakonyban. Újabban egy-egy éjszakára más helyeket is kipróbálunk, mint pl. Mezőszentgyörgy környéke. Az egyre növekvő fényszennyezés és a porral telített városi levegő miatt van szükség az ilyen kitelepülésekre, hiszen a városból szinte már csak a legfényesebb objektumok észlelhetők.

1997 nyarán Fűrész Gábor vezetésével a 30 cm-es távcsövet, 30. születésnapja alkalmából teljesen szétszedték, és mind mechanikailag, mind optikailag felújították. Ekkor kapta meg a távcső a ma is látható kék színét, illetve a régi prizma helyett a sugárkúp eltérítését segédtükörrel oldották meg.



A felújított, immár kék színű távcső a "félbe fűrészelt" kupolában

A '90-es évek második felében és az új évezred elején a TELAPO-ban jelentős fejlesztések zajlottak le, mind a műszerpark, mind a számítástechnika terén. 1994. december 6-án érkezett meg amerikából a 20 cm-es MEADE Smidt-Cassegrein távcső, és több számítógéppel is gazdagodott a csillagda. Kicseréltük a 30 cm-es távcső okulárjait is, és folyamatosan új könyvekkel gyarapodott a könyvtár. Ebben az időben több csillagászati konferencia és vetélkedő szerveződött Fehérváron. 1995 őszén indult útnak a Szkeptikusok Országos Találkozója rendezvény Trupka Zoltán szervezésében, melyet azóta is folyamatosanminden évben megrendezünk. 2020-ban már túl vagyunk a negyed százados évfordulóján.

A csillagvizsgáló mindig részt vesz az 1989-ben újra megalakított Magyar Csillagászati Egyesület által meghirdetett bemutatókon és rendezvényeken. Több nagyszabású csillagászati bemutató zajlott le Székesfehérváron: 1994 nyara - Shoemaker-Levy 9 üstökös, 1996 tavasza - Hyakutake üstökös bemutató, 1997 tavasza - Hale-Bopp üstökös bemutató, 1999. augusztus 11. - napfogyatkozás bemutató, 2004. június 6. - Vénusz átvonulás bemutató, stb.

Az 1990-es évek közepéig volt intézményi hátterünk. A Fejér megyei TIT szervezte a rendezvényeket, és delegálta többek között a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály tagjait is az előadások és távcsöves bemutatók megtartására. Így rendszeresen jártunk oktatási intézményekbe, kollégiumokba, művelődési házakba, sőt néha még börtönökbe is. Vidéki rendezvényekre a TIT gépkocsival szállította az előadót, továbbá szakkörvezetői és előadói tiszteletdíjat fizetett. A rendszerváltozással azonban mindennek vége szakadt. Míg országszerte számos bemutató csillagvizsgáló bezárt, a fehérvári csillagászok erkölcsi kötelességünknek érezték megőrizni, ápolni és tovább vinni elődeik munkáját. Saját kezükbe vették a csillagászati ismeretterjesztést, melyet önkéntesekként, családjuktól ellopott idejüket és gyakran saját anyagi erőforrásaikat is feláldozva folytatták, és folytatják mind a mai napig.

Köszönet illeti meg A Szabadművelődés Háza és Székesfehérvár mindenkori vezetőségt, hogy a helyünket továbbra is megtarthattuk.

2003 őszétől a törvényi és jogszabályi változások miatt véglegesen és hivatalosan is koldusokká váltunk. Hogy költségeink legalább részbeni fedezésére támogatásért folyamodhassunk, arra kényszerültünk, hogy a cégbíróságon bejegyzett civil szervezetté váljunk. Alapos mérlegelés után az alapítványi forma mellett döntöttünk. Így 2004 óta a Terkán Lajos Ismeretterjesztő Alapítvány a felügyelő szervünk, és ami biztosítja működésünk feltételeit.

A történeti áttekintést végigolvasva, az hiszem a Tisztelt Olvasó is érzi, hogy büszkék lehetünk immár több mint fél évszázados múltunkra, de leginkább arra, hogy politikai irányzatoktól függetlenül, a mai rohanó világban is működik Székesfehérváron egy Bemutató Csillagvizsgáló.

S hogy miért lettünk TELAPO?
Mint már említettük, 1993 óta Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló néven működünk. A TELAPO elnevezés a csillagda angol elnevezésének - TErkán LAjos Public Observatory - kezdőbetűiből alkotott betűszó, és az egyik augusztusi összejövetel alkalmával pattant ki Héri Tamás fejéből. Rövidített elnevezésünk az elmúlt évtizedek alatt bevonult a magyar amatőrcsillagász társadalom tudatába, ezzel is tovább öregbítve a csillagda és koronázó városunk, Székesfehérvár hírnevét.