A médiából ránk zúduló információk közül nagyon nehéz eldönteni, mi az, ami tudományosan megalapozott és mi az ami csak szenzációhajhász híresztelés. A magyar szkeptikusok azért alakították meg a Tényeket Tisztelők Társaságát, hogy megpróbáljanak rendet teremteni ebben a káoszban és egészséges kétkedésre késztessék a nagyközönséget. Az idei találkozó abban próbál segíteni a résztvevőknek, hogy el tudják dönteni, hol húzódik a tudomány és a nemtudomány határa.

A Szkeptikusok idei országos találkozója október 17-én tartották a már hagyományossá vált helyszínen Székesfe-hérváron, A Szabadmuvelodés Házában. A rendezvény egyrészt fórmot biztosított azoknak a szakembereknek, akik tenni akarnak valamit a szellemi környezetszennyezés ellen, másrészt az érdeklodok is hiteles információkhoz juthattak olyan témákról, melyekrol a köztudatban ellentmondásos ismeretek terjengnek. Összesen 13 hosszabb-rövidebb eloadás hangzott el, melyeket hozzászólások, kérdések és néha bizony élénk vita kísért. Mindenrol és mindenkirol egyformán lehetetlen lenne beszámolni, ezért néhány érdekesebb gondolatot emeltünk ki a teljesség igénye nélkül.

A Találkozó elott arról a Marik Miklósról emlékeztek meg a résztvevok, aki - a tervek szerint - eloadást is tartott volna. Sajnos már csak videón lehetett jelen. A kezdés - Tóth László „hozzászólásával" - eléggé rendhagyóra sikeredett. A nagykanizsai ufóklub vezetoje - saját elmondása szerint - „mérsékelten szkeptikus", és már 30 esztendeje kutatja a kozmikus civilizációkat. A dogmatikusnak tartott szkeptikusok elegáns - bár sokak által vitatott - gesztusa volt, hogy meghallgatták a másik felet is. Az eloadó azonban nem igen tudott élni a lehetoséggel és az általa ígért szenzációs bejelentés is elmaradt.

A tudomány halála

Az igazi nyitóeloadásban egyebek mellett szó volt a tudomány haláláról, mondván, nincs már hova fejlodnie. Bencze Gyula fizikus, rámutatott, hogy már az osember is juthatott erre a következtetésre, miután feltalálta a kereket, s úgy gondolta, onnan már csak apró részleteket kell tisztáznia.

A posztmodern filozófia egyes képviseloinek tudományellenessége is szóba került. Ez azért lehet veszélyes, mert - úgy tunik - nem csak azt nem értik, hogyan muködik a tudomány, hanem lassan saját magukat sem. Legalábbis erre lehet következtetni a Sokal-féle kísérletbol, melyben egy természettudós egy posztmodern stílusú, de teljesen értelmetlen filozófiai zagyvaságot tett köze egy ilyen témájú tanulmányokat közlo folyóiratban, s a szerkesztok nem vették észre, hogy szándékos átverésrol van szó. Számukra nem okoz gondot a kvantumgravitációból kihozni a feminizmust, a multikulturalizmust. Az olyan feminista álláspontokon pedig igazából már csak vakaródzni lehet, miszerint a híres E=mc2 egy szexista egyenlet, mert indokolatlanul privilegizálja a fénysebességet más sebességekkel szemben.

Tévedések, csalások a tudományban

A tudósok saját portájuk elott is szoktak sepregetni. Valóban vannak tévedések és csalások a tudományban, de ezeket maguk a szakemberek leplezik le - hallhattuk Beck Mihály akadémikustól. Mint elmondta a tudományhoz vezeto út tévedésekkel van kikövezve. A csalások száma viszonylag alacsony. Nagy dolgokban ugyanis nem érdemes csalni, mert rájönnek, kicsiben, meg minek.

Oktatás és butítás

Fried Ervin matematikus arról meditált, hogy nagyon sok múlik az oktatáson, sok rossz oktató van, s ha a hallgatók valamit nem tudnak, az gyakran az oktató hibája. Ugyanakkor az emberek bután tartása sokaknak hoz hasznot, hiszen rengeteg pénzt lehet belole csinálni. Viszont nem old meg semmit, ha valakit kinevetnek, mert attól még igaza lehet. A pedagógusok elismertsége is kényes kérdés. Ezzel kapcsolatban egy régi történetet hallhattunk. Mátyás Király udvarában volt egy nagyon rongyos ember. Kérdezték ki ez. O az udvari csillagász, aki mindenféle hasznos dolgot csinál, évi egy aranyért - hangzott a válasz. Miért nem emelik fel a fizetését száz aranyra? Mert akkor már nem o csinálná.

Kabdebó György, a Fovárosi Oktatástechnológiai Központ igazgatója, részben Fried Ervinhez csatlakozva kijelentette: kevésbé üzlet szkeptikus gondolkodást terjeszteni, mint mondjuk kézrátétellel tévén keresztül gyógyítani. A tudatlanság tévhiteket szül. Az ideális az lenne, ha mindenkit olyan szintre oktatnánk, hogy minimalizáljuk a tévhiteket. Az utóbbi 10-15 évben azonban - finoman szólva - nem sikertörténet az ismeretterjesztés. A tévén, rádión, írott sajtón keresztül elenyészo a szkeptikus információ mennyisége a zagyvaságéhoz képest. Staar Gyula, a Természet Világa foszerkesztoje a Szkeptikus Lapok 2. számát ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Maga a folyóirat a majd 130 esztendos történetével a világon is egyedülálló és üdíto kivétel az újságosoknál található sajtótermékek között.

Németh Géza, a Természet Világa szerkesztoje természetgyógyászokkal készített interjúsorozatot, mely szintén a Szkeptikusok Lapok 2. számában és az „anyalap" októberi számában olvasható. Tettét azzal indokolta, hogy miniszteri rendeletben legalizáltak olyan gyógymódokat, melyeknek nincs tudományos alapjuk. A miniszter tehát aláírásával törvényesítette az áltudományokat.

Orha Zoltán csillagász, az MTV munkatársa a tudományos ismeretterjesztésnek tévébeli helyzetérol beszélt nem éppen dicséro szavakkal. Pedig a tévének ma is nagy súlya van, a felelosséget is komolyabban kéne venni.

Fény és árnyék

A délutáni programot Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület fotitkára vezette be a jövo évi teljes napfogyatkozásra való készülodés jegyében. A látványos jelenség milliókat fog megmozgatni, akik mind a teljesség sávjába igyekeznek majd. Nem csak ezt nem lesz könnyu megszervezni, hanem azt se, hogy az emberek - saját érdekükben - ne a közhiedelemben szereplo kormozott üveget használják majd, hanem az erre a célra kifejlesztett szemüveget.

Tájékoztatás-politika

Czelnai Rudolfnak az El Nino-ról szóló eloadásának anyaga a novemberi Természet Világában olvasható. Az eloadáson a vulgarizálást emelte ki, mint a tények és a hírverés közötti probléma fo okozóját. Olyanok csinálnak ugyanis hírt, sot hírverést egy-egy eseményrol, akik nem értenek hozzá, ami aztán rengeteg gondot okoz. Jó példa erre az ENSZ fotitkár-helyettesének az a kijelentése, hogy az El Nino teljesen az ember által okozott katasztrófa, holott arról már Pizzaro 1525-ös naplójában is említést tesznek. A politikusok tájékoztatás helyett mozgósítani szeretnének, a tudósok „csak" tényeket akarnak közölni.

A pszichikum és a tények

Ádám György professzor az agyról tartott eloadásában elmondta, hogy az emberi pszichikumnak vannak csapdái, melyeket messzemenoen figyelembe kell venni a különbözo hiedelmeknél. Gondoljunk csak arra, hogy az amputált végtagot hónapokig, esetleg évekig is érzik a betegek.

Bonyolult kérdésekre egyszerű válaszok?

Galántai Zoltán tudománytörténész rendkívül szellemes eloadásában az evolúcióról megjegyezte, hogy az nem hit kérdése, hiszen tudományos kísérletekkel igazolt tényekrol van szó. Mára azonban túlságosan bonyolulttá vált a tudomány, az áltudományok viszont egyszeru választ adnak bonyolult kérdésekre, továbbá kényelmesek, nem kell gondolkodni, hiszen kész válaszok állnak rendelkezésre. A tudományos ismeretterjesztésre nagy szükség van, de vannak hátulütoi is. Olyanokat próbálunk megmagyarázni, amit megfelelo háttérismeretek nélkül nem lehet igazán megérteni. Ilyenkor jön az analógiás gondolkodás, mely szintén rejt veszélyeket. Ha egy 600 millió évvel ezelotti anyagban egy olyan lenyomatot találnak, mint egy szandálé, akkor az is?!

Horváth András csillagász a Mars felszínén található, mesterségesnek tartott alakzatokat mutatta be. A híres Mars-arcról a Mars Global Surveyor felvételei alapján kiderült, hogy a Földön is jól ismert, ún. tanú-hegyrol van szó. De kis fantáziával, macskát, noalakot, piramist, városokat is találhatunk a vörös bolygón. Arra is felhívta a figyelmet, hogy máshol is lehetne találni ilyen „mesterséges" alakzatokat a Naprendszerben. Például a Jupiter Europa nevu holdján - melyet összefüggo, befagyott óceán borít - láthatók olyan sávok, melyeket akár autósztrádának vagy vasútvonalaknak gondolhatnának azok, akik kello fantáziával rendelkeznek és nem tudják, hogy közönséges rianásokról van szó.

A szkepticizmus és a vallás

Az egyházakkal való szövetkezés is felmerült néhány konkrét esetben - mint pl. asztrológia, kézrátétel, isteni energiával való gyógyítás. A hallgatóság körében viszont többen úgy vélték, hogy az egyházakkal nem lenne szerencsés szövetkezni, hiszen a szkeptikusok kritikus gondolkodásra szeretnek serkenteni az embereket, míg az egyházak a dogmák hittel való elfogadására helyezik a hangsúlyt, ez pedig nem feltétlenül segíti a kritikus gondolkodás kifejlodését.

Az eloadások mellett a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló tagjainak fotóit (elsosorban Furész Gábor alkotásait) tekinthették meg a résztvevok, az ebédszünetben pedig az MCSE hathatós segítségével a jövo évi napfogyatkozás szenvedo alanyát figyelhették meg távcsövön keresztül az érdeklodok.

A Találkozó sikere

A rendezvény igazolta azt a korábbi tételt, hogy a „magas" tudományt is el lehet mondani érdekesen, közérthetoen és szórakoztatóan. Ádám György úgy fogalmazott, hogy „idonként humorfesztivál zajlik, melyen bölcsességeket hallhatunk humorba ágyazva".

Az eloadások egy része meg fog jelenni írásban is, méghozzá a Természet Világában, illetve annak a Szkeptikus Lapok 3. címu mellékletben valamikor a jövo évben. További információkat lehet olvasni az interneten is, a www.fok.hu vendégoldalain.

A Szkeptikusok 1998-as összejövetelén a telt ház, a jó hangulat és a sajtó érdeklodése azt mutatja, van igény erre a mufajra, a sorozatot tehát folytatni kell.

Trupka Zoltán